Galuska Hercegnő uralkodása ~ 48 ~

2015. május

Attól függetlenül is nagyon szeretek játszani a nyomtatóval, hogy a Zanci már letakarta a gombjait. Ugyan átállítani nem tudom a kütyüt, de mikor a Zanci csinál rajta valamit, rögtön megyek Neki segíteni. A múltkor pölö szkennelt, ezért kinyitotta a nyomtató tetejét és egy papírt tett bele. Megnyomott valamit és akkor jött egy kis fénycsík és átvilágította a lapot. Hát ez nagyon tetszett! Ültem a gép mellett az íróasztalon és tátott szájjal bámultam, ahogy jön a fénysugár, meg megy a fénysugár. Vááá, ez de jó! :) Na, a Zanci kivette a lapot, aztán beletette a következőt, de akkor már én is belehajoltam, hogy lássam, honnan jön a fény. A Zanci erre azt mondta, szíveskedjek kifarolni onnan, mert ha rám hajtja a tetőt, úgy fog kinézni a szkennelt oldal, mintha a Batman csinálta volna az adóbevallását, pedig az a Bettike volt!

Ja, azt is mondta a Zanci, hogy van ezen a blogon ilyen statisztikai mutató is és képzeljem el, hogy rengeteg országban olvassátok, hogy mik történnek velem. Mondtam is Neki, hogy akkor minimum a felét kérem az elismeréseknek, amiket kap, hogy milyen remek a blogja, mert ugye én vagyok a főszereplő, Ő csak lekopogja a sztorikat. Azt felelte, hogy teljesen igazam van, (Hahh! Most először mondott ilyet!) én vagyok Goethe, Ő csak Eckermann lehet mellettem. Mi van? Kikérem magamnak, én nem vagyok gyík! Erre a Zanci mélyet sóhajtott, aztán elmagyarázta, hogy az nem olyan gőte, mint a tarajos, hanem egy író bácsi volt, akinek az Eckermann volt a titkára, neki mondta tollba a jegyzeteit. Ja! Így már azért jobban hangzik! Aztán meg azzal hozta rám a frászt, hogy mivel műveletlen vagyok, két választásom van: saját kezűleg művel meg egy kapával, vagy gereblyével, illetve ha ez nem tetszik, mint alternatíva, akkor felolvas majd nekem a világirodalom klasszikusaiból. Ne már! Majdnem levedlettem az összes szőrömet hirtelen, aztán megmondtam a Zancinak, hogy meg ne próbáljon felolvasni, mert ellenkező esetben átmegyek a szomszéd kutyához és megetetem magam vele! Azt válaszolta, hogy azt ne merészeljem megtenni, éppen eleget voltunk már a Dokibácsinál, úgyhogy inkább így hagy, ahogy vagyok, bárdolatlanul. Huhh, ezt megúsztam! Ja, és nagyon szépen köszönöm Nektek, hogy ilyen sokan olvastok rólam! :) Doromb és nózicupp mindenkinek! :)