Galuska Hercegnő uralkodása ~ 115 ~

2016. június

Voltunk Dokibácsinál! Na semmi pánik, hála a nagy Bastet-nek semmi bajom, csak a szokásos éves oltásaimat kellett megkapnom. Egyedikek voltunk, úgyhogy sokat nem is kellett várni, aztán bementünk és megint új asszisztensnő fogadott minket. Aki még engem nem látott általában azonnal elolvad a gyönyörtől, hát ez a néni is ezt tette. Miután minden irányból meg lettem dicsérgetve, hogy jajdenagyonszépvagyok, a Dokibácsi beadta az onyekciót. Úgy látszik olyan régen jártunk Nála, hogy elfelejtette, hogy én nem vagyok egy balhés fazon. Várta, hogy majd nyávogok, meg vinnyogok, de én csak konzekvensen fixíroztam az eszcájg-sterilizáló gépet, bokor arccal, ahogy szokásom. Meg lett nézve a fülem, meg az összes fogam, mert a Zanci szerint büdi volt a szám, (most már mondjuk nem az) de a Dokibácsi azt mondta, hogy mindenem extra egészséges, a fogaim szépek, nem kell még ultrahangosan leszedni a fogkövemet, viszont a Zanci meg ne képzeljen már belém mindenféle kórságot, mert makkból vagyok. Na végre, hogy valaki helyre tette ezt a Némbert! Már egy merő migrén vagyok Tőle, mert állandóan azt figyeli, hogy székletem és vizeletem rendben van-e, meg hogy- és mennyit eszem, meg nem vagyok-e kövér, avagy sovány. Ja, ezt is megkérdezte, hogy nem vagyok-e kövér, de azt mondta a Dokibá, hogy néha mérjen le a Zanci, aztán ha 5,5 kilónál több leszek, vegyen diétás tápot, addig viszont nem kell aggódnia. Most 4,5 kiló vagyok, ráadásul egész nap ugrálok, úgyhogy bombanős az alakom. Kaptam kukactalanítót is, meg bolha elleni cseppet is, aztán hazajöttünk. Vacsora után meg felfeküdtem a tévére, ahol is úgy bírtam elaludni, hogy lelógott a püspökfalatom. Ezt a Zanci annyira mókásnak ítélte, hogy gyorsan le is fotózott.

Apropó, egészség! Ez a Nő kitalálta, hogy méregtelenít, ezért elkezdett szedni egy kovaföld nevű port. Először azt hittem ez jó dolog, mert ha méregtelenít, akkor nyugodtan lehetek garázda, akkor sem lesz rám mérges. Kiderült, hogy ez nem ilyen dolog. A kovaföld egy baró nagy dobozban van, ami akkora, mint a száraz kajás dobozaim. Ebből volt is egy kis zűr, mert mikor a Zanci első nap belekanalazta a bögréjébe az aznapi adag kovaföldet, én azt hittem, hogy az valami új finomság, amit én kapok, aztán annak ellenére, hogy sosem szoktam felugrálni sem az asztalra, sem a konyhapultra, most mégis felugrottam, aztán lendületesen beleszagoltam a dobozba. A kovaföldről tudni kell, hogy nagyon-nagyon finomra őrölt por, úgyhogy amikor én mélyet slukkoltam belőle, azonnal eltömte a szaglószervemet, amitől akkorát tüsszentettem, hogy majdnem leesett az orrom! Persze a dobozba sikerült belehapciznom, amitől viszont felpöffent a por. Ekkor a Zanci először is káromkodni kezdett, – mondtam, hogy nem úgy "méregtelenít" ez a cucc! – aztán meg letett a kőre, ahol én tovább tüsszögtem, és közölte velem, hogy "Tompika játszik, pazarolja a fogpasztát"… (szeret klasszikustól idézni) Szóval a kovaföld nem finom, csak a doboza megtévesztő! Egyébként az Univerzum megint volt szíves egyenlíteni, ugyanis a Zanci nagyon elküldött anyámba, amikor széttüsszentettem a kovaföldjét, de ezek után Ő meg megfostosodott tőle, úgyhogy egálban vagyunk. Háhá! :D