2015. május
A
gyomrom megint nem az igazi. Tény, hogy nem voltam olyan éhes mostanság és nem
ettem annyit, amennyit szoktam, ezért aztán a Zanci figyelni kezdett. Először
is mostanában annyiszor megmér, mint kiscica koromban. Egyik nap is
méredzkedtünk, akkor voltam 3,8 kg, aztán most mikor észrevette, hogy vékonyabb
vagyok, megint megmért és most már csak 3,5 kg a súlyom. Persze rögtön aggódni
kezdett, mert Ő már csak ilyen és próbált belém tömni mindent, amit szeretek.
Semmit sem kívántam igazán, tényleg nem voltam jól, bár a Zanci azt mondta nem
tűnök betegnek sem, mert a szőröm szépséges, a fehér részeim ragyognak, és
állandóan fára mászok, meg amúgy is túlmozgásos vagyok. Na ezzel nyugtatgatta
magát, amíg egyik hajnalban a fenti bilimbe nem kakiltam. A Zanci jött a
szokásos zacsival, hogy kivegye, akkor látta meg, hogy okkersárga lett a
végeredmény. Nem csak bezacskózta, de egy dobozba is eltette a kakit, ami nekem
nagyon gyanús volt, mert ilyet nem szokott csinálni. Felhívta a Dokibácsit is,
a Dr. Vau meg azt mondta, hogy vigyen fel Hozzá engem is, meg a kakit is, amit
Ők nagyon elegánsan "székletmintának" neveztek. Délután meg is
látogattuk a Dokibát, aki nagyon aranyos volt, megint lázat mértünk (már fel
sem vettem, hogy hova merészeli dugni a lázmérőt) aztán megint kaptam
antibiotikumot, de most egy akkora adagot, ami egy dán dognak is elég lett
volna. Kaptam még probiotikumos pasztát is, olyan injektorban, amilyenben a
féreghajtóm is van, és ez is finom, hála Istennek! Azt kell most kapnom két
hétig, minden nap. A Zanci reméli, hogy majd ettől kicsit pendülök, mert
momentán olyan vékony vagyok, hogy gond nélkül átfaxolhatna a Dokibácsinak.
Miután
hazaértünk, én a magam részéről befeküdtem a megrágott dobozomba, mert ott
szoktam kipihenni a fáradalmaimat. A Zanci már többször észrevette, hogy
ilyenkor kilóg a lyukon ezem-azom, főként a farkam nem szokott már beférni.
Íme:
Persze
a Zanci megint belém kötött, hogy azért nem olyan nagy az, hogy ne férjen
mellém, de azért kért a Laciéktól egy nagyobb dobozt, felhozta és vágott azon
is bejáratot. Tett bele egy régi törölközőt is, hogy puhább legyen, így adta
oda nekem. Bele is feküdtem gyorsan, nagyon tetszik, jó tágas! :) A Zanci meg
orvul lesi-fotózott, úgyhogy meg vagyok örökítve, amint már a nagyobbik dobozba
sem férek el. Most meg a harisnyás piskótám kandikál ki:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése