2015. szeptember
Okos vagyok! Ezt a Zanci mondta, aki ugyan gyakran
lehülyéz, de már kihallgattam, hogy amikor beszélget valakivel, mindig azt
meséli rólam, hogy azon sem csodálkozna, ha egyik nap megszólalnék. Most
viszont a szemembe is mondta, hogy nagyon okos vagyok, mert kiscica korom óta
úgy iszom, hogy nem elmerítem az orromat a vízbe, hanem előbb beledugom a
praclimat, mert nem látom a tálban a vízszintet. A Zanci azt mondta, hogy a
macskák általában először bedugják az orrukat, aztán kicsit megfúlnak, és csak
aztán kezdenek el óvatosan inni. Ehhez képest én először megnézem, hogy meddig
ér a víz és nagy odafigyeléssel iszom. Nem tudom miért kell ezen ennyire
meglepődni. Zsenimica vagyok, semmi kétség!
Hú, kaptam egy naaagy ágyat! Az úgy volt, hogy
mindig a szállító kosaramban aludtam, mert az jó kényelmes volt, de a Zanci már
régebben is tervezte, hogy vesz nekem egy ágyat, mert azt mondta, hogy ciki a
kosaramban aludni. Egyik nap pakolászott és az ágyneműtartóban talált egy régi
nagy párnát. Megkérdezte a Nagyigazditól, hogy kell-e Neki, de nem kellett,
úgyhogy a Zanci megkérte, hogy akkor viszont varrjon már legyen kedves egy
huzatot rá. A kedvenc tigris-mintás plüsstakarómat odaadta a Nagyigazdinak, aki
varrt is a párnára huzatot. Mikor kész lett megkaptam. Vááá! Isteni! Puha, és
finom, és lehet dagasztani, és minden irányból elférek rajta, akármennyire
nyújtózkodom! Szóval lett egy hatalmas párna-ágyam, ami sokkal királylányosabb
szerintem, mintha a Zanci vett volna valami drágát, aminek valószínűleg a
kartondobozában aludtam volna…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése