Galuska Hercegnő uralkodása ~ 102 ~

2016. március

A Zanci egy picikét kiakadt rajtam. Az úgy történt, hogy estefelé feljöttem az udvarról és miután megvacsoráztam, odaültem a konyhai vizem elé, hogy majd iszom is. Igen ám, csakhogy azt a vizet a Zanci még reggel adta, szóval menthetetlenül poshadt lett… Délelőtt már ittam belőle. Szerintem kétszer is! Szóval ültem ott, mondtam "nyá". A Zanci észre is vett, de nem értette elsőre, hogy mi a problémám. Akkor világosodott meg, amikor bementem a szobába és a benti vizemet is réginek minősítettem, amit szintén reggel kaptam tisztán. Azért valahol nagyon jól idomított rabszolga a Zanci, mert rövid mormicálás után mindkét vizemet kicserélte frissre. Az igaz, hogy ameddig lafatyoltam, végig azt kérdezgette, hogy tán ló is volt az őseim között? Merthogy állítólag a lovak ilyen finnyásak, hogy akkor sem isznak, ha csak egy pici porszem is kerül a vizükbe. Már többször megvádolta a Szülőanyámat egyéb fajokkal való kilengéssel, de szerintem ez eddig a legdurvább. Kizártnak tartom, hogy megfordult volna ló is a kertben, ahol fogantam! A Zanci azt mondta nem érdekli, ha nem fejezem be a finnyogást, át fogja írni az oltási könyvemben a fajtámat "lipicai-cirmos"-ra, aztán ezt is felveteti a ritka fajok közé, mint a paplankukacot. Maaargit!