2015. június
Most
töredelmes vallomást teszek. Szeretem a kiflit! Nem kicsit, hanem nagyon! A
Zanci azt mondta, hogy konkrétan már szénhidrát-függő vagyok, mert a natúr
tésztákat is zabálom, meg a péksütiket is. Az úgy szokott kinézni, hogy már a
szatyorból is megpróbálom kiragadozni a kiflit, mert az ugye nekem alanyi jogon
jár. Na, erre a Zanci azt mondta, hogy nekem maximum a szám jár alanyi jogon,
de az huszonnégy órában! Aztán azt is mondta, hogy egyáltalán nem egészséges a
kiflik iránti rajongásom, és ha így folytatom, el fog küldeni az anonim
kiflioholisták ájtatos összejöveteleire. Ott aztán majd felmehetek a pulpitusra
és előadhatom, miszerint: "Hello! A nevem Nokedli. Kifli-függő vagyok.
Három napja nem ettem egy falat kiflit sem és nézzétek; MÁR RESZKET A
PRACLIM!" Haha! Baaaromi vicces!
 |
| A Nagyigazdi foteljában |
Mostanában
új szokást vettem fel. Ebéd után a Nagyigazdi szundikálni szokott, amit én nem
tudok értelmezni, mert Ő miért alszik, amikor én nem alszom. Tök logikus, nem?
Szóval azt szoktam ilyenkor csinálni, hogy bemegyek Hozzá az udvarról, aztán
leülök elé és csak annyit mondok halkan, (nagyjából 200 decibelen!) hogy
"NYÁÁÁ!!!". Na, erre rögtön fel szokott ébredni és megkérdezi, hogy
mi a baj? Mi lenne? Semmi baj nincs, csak miért alszik? Úgyhogy miután jól
kivertem az álmot a szeméből, elegánsan kiriszálok az udvarra. A Zanci azt
mondta, roppant bunkó vagyok ilyenkor, és új értelmet nyert a személyemben, a
"macskagyökér" kifejezés. Mondhat, amit akar, akkor is nekem van
igazam. Csak én alhatok a Nagyigazdi foteljában, meg bárhol, és bármikor! Ki a Hercegnő itthon? Én! Van
még kérdés?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése