Galuska verse (saját tollából... ;) )

Ezazénversem

Bundám fehér-cirmos és csodaszép a szemem,

Galuska Hercegnő a becsületes nevem.

Van kastélyom, párnám, és egy rakat egerem,

Plusz két rabszolgával is büszkélkedhetem.

Egynek ott a Zanci, aki végtelenül szeret,

Kapok tőle puszit és simis tenyeret.

A Nagyigazdi a másik, akit e célra tartok,

Olyanok ők nekem, mint folyónak a partok.

Viselkedésem nemes, jellemes, és roppant előkelő,

(Amikor nem épp retkesen kerülök valahonnan elő…)

A gravitációnak abszolút nincs felettem hatalma,

Bár úgy potyogok a fáról, mint az érett-piros alma.

A Zancival alszunk, mert enyém az ágya,

Kényelmes fekvés az elvetélt vágya.

Tessék csendben tűrni az elnyomatást,

Elvégre neki tartogatok minden dorombolást!

Szóval igazi Hercegnőhöz méltó az életem,

A képlete: játék + simi + doromb a négyzeten.

Nem vagyok a szavak cicája, de egyet ígérek;

Ilyen bohóc maradok, ameddig csak élek!

©Ariana T. Dianis 2015

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 77 ~

2015. október

Kicsit összevesztünk a Zancival. Az történt, hogy már kislánykoromban is nagyon vonzódtam a fogkeféjéhez, de mindig kikaptam, ha közelebbről meg akartam nézegetni. Szerintem egyébként evidens, hogy érdekelt a dolog, mert a Zanci minden reggel és este beteszi a szájába és megsikálja vele a fogait, amit én a kád széléről szoktam figyelni. Azt sem szokta engedni, hogy a szájából kivegyem, pedig már többször is tettem erre kísérletet. Na, szóval most az történt, hogy a Zanci nyitva hagyta véletlenül a fürdőszoba ajtaját, aztán kiment főzni a konyhába. Egy ilyen ziccert nem lehet kihagyni! A háta mögött csendben besurrantam a fürdőbe, aztán kivadásztam a fogkefét a pohárból, és becipeltem a szobába. Mire a Zanci megfőzte a vacsoráját és bejött, már az ágyban feküdtünk én meg a fogkefe, akinek kéjesen rágcsáltam a szőrzetét. A Zanci a perc töredéke alatt vetkőzte le magáról a jól nevelt úrinőt és olyat mondott, amit nem szabad idéznem… Mondtam Neki, hogy ne haragudjon, tessék visszaadom, de azt mondta nyugodtan tartsam meg, ha már megrágtam. A Zanci hangosan, érthetően, és tagoltan áldotta az eszét, amiért mindig tart itthon vagy három tartalék fogkefét, így aztán sitty-sutty kibontott magának egy újat, rólam pedig olyanokat mondott, amik nem tűrik a nyomdafestéket, sőt szerintem az állatvédők is felhorkantak volna, ha hallják! Nem baj, már van új fogkeféje. Nekem meg haditervem arra nézvést, hogyan fogom ellopni ezt az újat… 

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 76 ~

2015. október

Ingatlantulajdonos lettem. Az úgy kezdődött, hogy már nyáron is volt egy bélelt dobozom a teraszon, hogyha esetleg kint felejtődöm, akkor legyen hol szenderegnem, amíg valaki be nem enged. Most ezt a dobozomat téliesítette a Zanci. Belehúzta az egész dobozt egy régi pulóverébe, aztán tett bele puhákat, a pulcsi nyaka lett a bejárat. Mikor készen lett, megtekinthettem belülről is. Igazán kényelmes, tágas, és meleg. A Zanci azt várta, hogy majd hanyatt vágom magam a boldogságtól, de a kis csacsi kihagyta a számításból, hogy én Hercegnőnek születtem, nekem alanyi jogon jár minden luxus. Hát mire tart a macska rabszolgát, ha nem arra, hogy mondjuk csináljon neki finom, meleg kuckót?

Volt ám pánik az este, mert berepült egy bogár. Nem is akármilyen bogár! Már délelőtt is bent volt, de akkor a Zanci még nem vette észre, csak én. Meg is fogtam, de amint nyomigatni kezdtem, a hülyéje kiengedett magából valami penetrátumot, ami ritka büdös volt, úgyhogy inkább elengedtem. Na, éjfél körül a Zanci lefeküdt, én meg aludtam már akkor az ágyamban. Egyszer csak a bogár újra aktiválta magát, mint a Terminátor 2, aztán elkezdett berregni a szobában. Olyan hangja volt repülés közben, mint egy mini helikopternek. A Zanci persze azonnal felült az ágyban, hogy ez mi a nyavalya? Felkapcsolta a villanyt, mert az emberek annyira korlátoltak, hogy még a sötétben sem látnak. Végre észrevette a felé röpülő bogarat és elkezdett nekem pánikolni, hogy azonnal fogjam meg! Fogja meg a halál! Olyan büdös, mint a kolera! Nyürrentettem Neki, hogy fogja meg Ő, én majd innen az ágyamból drukkolok Neki. Erre elkezdett morogni, minden antimacskának lehordott, aztán pizsiben, mezítláb, papucsaival a kezében üldözőbe vette a büdös bogarat. Röpke negyven percig üldözte a mezei poloskát lakás-szerte, mire le tudta csapni. Gyorsan papírtörlőbe csomagolta és lehúzta a wc-n, aztán vagy négyszer kezet mosott és ki is szellőztetett, mert az a szemét poloska tényleg nagyon büdös bogár. Mikor végre megnyugodott minden, rábazsalyogtam a Zancira, átöleltem a plüsscicámat és visszaaludtam szépen. Félálomban még hallottam, ahogy a Zanci Istennel beszélget rólam, meg a képességeimről… Végül is nem baj. Mindenkivel rólam beszélget, akkor Isten miért lenne kivétel, nem? 

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 75 ~

2015. szeptember

Tegnap a Zanci karalábét pucolt, ezért kivette a szemétvödröt a mosogató alól, aztán nyitva hagyta az ajtót. Rögtön bekvártélyoztam magam és alaposan körülnéztem a mosogató alatt, mert ott tartja a Zanci a kincseket, amikhez nem szabad nyúlnom. (fémsúroló, sikapor, üres dobozok, meg egyéb ilyen érdekességek) Mondta a Zanci, hogy húzzak kifele onnan, mert főz és nem szereti, ha ilyenkor a konyhában vagyok, de én meg mondtam Neki, hogy én nem a konyhában vagyok, hanem a mosogató alatt… A Zanci erre közölte velem, hogy tájékoztatásomul közli; a mosogató is a konyha része, úgyhogy mégiscsak legyek szíves kifarolni onnan, aztán keressek játékot a szobában. Mivel azonban éppen át volt hatva művészileg, ahogy hámozta a karalábét, nem tudott rám koncentrálni rendesen, úgyhogy tovább búvárkodtam odalent. Egyszer csak megláttam egy csillogós befőttesüveget, ami tele volt valami rántott hús illatú löttyel. Kiordítottam a Zancinak, hogy "Nyááá!", jöjjön és nézze már, hogy milyen finom jött velem szembe! Jött is, de nem örült mikor észrevette, hogy éppen a praclimat igyekszem belemártani a cuccba. Kiderült, hogy olajat találtam! Méghozzá fáradt sütőolajat, de ez a lényegen nem változtat. A Zanci erre kivett engem a mosogató alól és orvul bezárta az ajtaját, aztán megtörölte a kezemet, és beparancsolt a szobába. Ez gonosz húzás volt! Mégiscsak olajat találtam! A Zanci erre azt mondta, hogy roppant ügyes vagyok, a nevem legyen ezentúl "Noki Ewing", de lehetőleg majd akkor ordítsak, ha nagyobb mennyiségű kőolajat is sikerül kiszagolnom, mert akkor még az alomtálcám is aranyból lesz…

Hálátlan! Egy ideig még néztem a szoba küszöbéről hogyan főz, aztán bevonultam aludni. Én ennek a Nőnek nem keresek többet kincset!

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 74 ~

2015. szeptember

Sokáig tartott, de megbocsájtottam a Zancinak a kutyázását, pláne mert azóta nem éreztem rajta kutyaszagot. Mostanra visszatért a kapcsolatunkba a megszokott harmónia. 

Olyannyira, hogy megint hoztam Neki ajándékot, egy nagy és dundi sáskát! A Zanci épp bent ült a Nagyigazdinál és beszélgettek, amikor letettem az előszobában a meglepimet. Nyávogtam is Nekik, hogy tessék azonnal kijönni és megnézni mit hoztam! Jött is a Zanci érdeklődve, aztán mikor meglátta a sáskát, akkorát ugrott, amekkorát ki sem néztem belőle. Tény, hogy mozgott még az ajándékom, úgyhogy kicsit beleharaptam, hogy relaxáltabb legyen. Ez sem győzte meg a Zancit, a Nagyigazdiért kiáltott, mert kettőjük közül Ő a bátrabb. Nem igazán értettem, hogy mire a nagy hiszti, hát a sáska egészséges, mert minden egészséges, ami zöld, ráadásul ez egy meglehetősen termetes és dagi példány volt. Felbazsalyogtam a Zancira, hogy ez csak az ÖVÉ! Az válaszolta kissé sápadtan, hogy köszi, de Ő most szigorú testkontroll diétán van, nem ehet sáskát… Francba! A végén persze jött a Nagyigazdi, nagyon megdicsért, hogy milyen ügyes vagyok, aztán szemétlapátra söpörte, a még mindig kábán sétikáló sáskát és kihajította az udvarra. A Zanci ekkor kezdett egyenletesebben lélegezni. Ő is megdicsért, aztán hozzátette, hogy a strassz öli meg az embert…! Aha! Akkor ezért nem hord olyan csillogósokkal kirakott cuccokat! De mi köze ennek a sáskámhoz? 

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 73 ~

2015. szeptember

Beadom a válókeresetet! Ez a Nő (a Zanci) a hétvégén meglátogatta Kata barátnőjét. Ez még oké. Az is oké, hogy a Kata és a kislánya Katica eljöttek a Zanciért, aztán elvitték egész napra. Nem zuhantam búskomorságba, mert azért a Nagyigazdi itthon volt, még lepkét is fogtam Neki, hogy érezze a törődést. Délután felmentem durmolni kicsit, jól el is aludtam, arra ébredtem, hogy a Zanci végre hazaért. Letrappoltam a Nagyigazdihoz, ott ültek és beszélgettek. Mentem is gyorsan a Zancihoz, hogy adok Neki puszit, meg dorombolok is, mert egész nap nem láttam, erre lenyújtotta a kezét, aminek gyanús szaga volt. Befékeztem naná, előbb megvizsgáltam alaposan, gondoltam majd utána adok puszit. Ad a fene! Megszagoltam a Zancit és tömény kutyaszag áradt mindenéből. Kutyás volt a keze, a kardigánja, és szőke szőrszálakat találtam a nadrágján! Sőt! Két kutya szagát éreztem! Ugyanis kiderült, hogy a Katáéknak két kutyájuk van; az Arcsi, aki óriásuszkár és a Józsi, aki yorkshire terrier. A Zanci elmesélte nekem, hogy a Józsi nem akármilyen kutyus ám, hanem Maszlay József "úr", aki igazi rendőrkutya, sőt drogkereső és nagyon híres is. (merthogy a Kata, a Zanci barátnője mesekönyveket ír, és Nózit a rendőrkutyát a Józsiról mintázta)

Ő a Józsi! (Maszlay József)

Na most engem ez döbbenet, hogy mennyire nem érdekel, amikor akárhova szagolok, mindenhonnan kutya bűzlik a saját Zancimból! Ezek ketten összenyalták - mondom NYALTÁK! - az Anyukámat, pedig Nekik van sajátjuk! Puszit persze nem adtam, sértődötten felvonultam a mi lakásunkba, a Zanci meg jött utánam. Még fel is vett a karjába, hogy ne hisztizzek már, hát csak kicsit kutyázott. Kicsit nem lehet kutyázni! Az olyan, mint a "kicsit terhes"! Akkor akadtam ki teljesen, amikor megszagoltam a nyakát, az is kutyanyálasnak találtatott.

A Zanci a Józsival és az Arcsival

Dögönyözi...! Pedig CSAK egy kutya!

Tovább szimatoltam, HÁT MÉG A FÜLE IS NYÁLAS VOLT! Kitéptem magam ennek a hűtlen perszónának a kezéből, aztán úgy néztem rá, mint egy súlyosan fogyatékosra, akit már egy (két) kutya is levesz a lábáról, és rútul elárulja miattuk a kettőnk érzelmeit. Pff!

Íme, a képi bizonyíték, hogy hűtlen volt hozzám a Zanci! 

A Zanci persze vette az adást, hogy gyötör a féltékenység, ezért ledobálta a ruháit, aztán befeküdt egy kád habos vízbe, minden négyzetmilliméternyi területet megmosott magán, átöltözött, és csak utána próbált megint szóba elegyedni velem. Cccö! Azt hiszi, hogy ennyi elég? Hát nem! A tányéromnál ülő-sztrájkolva követeltem vacsorát, aztán levegőnek nézve a Zancit bevonultam a rágott dobozomba aludni. Persze ez a Céda próbálta magát vissza puncsolni a szívembe, hozott nekem jutalomfalatot, meg próbált simogatni is, de elfordítottam a fejem. Menj vissza a kutyáidhoz, aztán nyaljanak össze azok! Kicsivel később a Zanci megágyazott és lefeküdt. Na, akkor azért kimásztam a dobozból, mert éjszaka aludni az ágyban szeretek, szóval felmásztam a Nő mellé, de egyet sem doromboltam, kicsi puszit sem kapott, csak lecsaptam magam az ágy végébe és dafke háttal feküdtem Neki! Erre képes volt azt mondani, hogy úgy pufogok, mint egy kicsi, szőrös törpevipera! Most mélyen meg vagyok bántva. Nem elég, hogy kutyákkal érintkezett, ráadásul engedte nekik, hogy megnyalogassák még a fülét is! Hallatlan! Felveszem a kapcsolatot az ügyvédemmel. Holnap. Vagy mittomén' mikor.

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 72 ~

2015. szeptember

Kicsit megijedtem. Na jó. Nagyon megijedtem. Az történt, hogy a Zanci, meg a Nagyigazdi a lenti lakásban kávéztak, én meg szokásomhoz híven mászkáltam körülöttük és kerestem valamit, amivel rosszalkodni lehet. Semmi érdekeset nem találtam egyébként, ha csak azt nem számítjuk, hogy megint kipakoltam a helyükről a Nagyigazdi könyveit. Szóval miután végeztem a rámolással, felugrottam a szekrény tetejére. Szoktam ott mászkálni, mert nagyon könnyű felugrani a kisebbik szekrényről. A Nagyigazdi szekrénye olyan, hogy jó hosszú és van egy olyan eleme, ami a csücsökben van, az tükrös. Na, ez a csücskös szekrény meg nem ér a falig, volt ott egy lyuk, ahova beeshettem volna, de mivel a Zanci Évi barátnője elmesélte, hogy Nekik is ilyen a szekrényük és az Ő cicájuk Luca is mindig beesik oda, ezért óvatosságból ez a rész le lett fedve. Mikor még kicsi voltam, a Laci hozott egy falemezt és odacsavarozta a szekrény tetejéhez, hogy ne tudjak beesni. Akkor még olyan 80 deka lehettem, mostanra meg 4,5 kiló vagyok. A lényeg, hogy sétáltam, sétáltam a szekrény tetején, a Zanciék meg beszélgettek, amikor hirtelen megnyílt a lábam alatt az alattomos falemez, én meg úgy eltűntem a beépített szekrény mögött, mint Agatha Christie krimiben a bűnjel…

A biztonságos, fenti szekrény tetején.

Egy percre néma csend lett. A Zanci és a Nagyigazdi azt tippelték mi lehetett ez a hang, én meg kussoltam, mert telement a bugyi-pelenkám. A Zanci jött rá, hogy Úristen beestem, mert mintha fent mászkáltam volna addig. Azonnal hozta a létrát, a Nagyigazdi meg egy csavarhúzót és leszedték a lemezt fentről. A Zanci nagyon megijedt, mert nem válaszoltam hiába szólongatott és azt hitte, hogy most aztán kitört a nyakam és ott fekszem a szekrény mögött meghalva, én meg kussoltam, mert tök sötétben üldögéltem és még azt sem értettem, hogy hogyan kerültem oda! Miután leszedték a falemezt, a Zanci felmászott a létrára és bekukkolt, hogy mi van velem. Na, akkor megnyugodtam, hogy már látom Őt és elkezdtem sírni, meg ágaskodni felfele, hogy azonnal vegyen ki onnan! A Nőim egy-tüdőből fellélegeztek, hogy élek és nincs bajom, leszámítva, hogy egyenletesen be voltam borítva pókhálóval, amit utálok. Felhívták a Lacit, hogy fülig ér a kovász, mert becsúsztam a szekrény mögé és Ők nem tudnak engem kivenni onnan, szóval hol van Ő most? A Laci mondta, hogy Budán, de kb. fél óra és hazaér, akkor majd kiszabadít. Jött is, hála a macskák minden Védőszentjének! 

Nagy nehezen szétszerelték a szekrényeket, én meg kiugrottam gyorsan, mikor már volt akkora rés, amin kifértem. Az egész családom lehordott minden idióta, félhülye, agyatlan némbernek, de azért láttam rajtuk, hogy megkönnyebbültek. A Zanci pókhálótlanított engem, a Laci meg hozott egy olyan darab bútorlapot, ami pont eltakarja a lyukat a szekrény tetején, és olyan vastag, hogy egy bernáthegyit is elbír, azt felfúrta, majd törölte kezeit és közölte, hogy most már biztosan nem esem be még egyszer! Jó'vanna!

Innen üzenem Évinek és Endrének, hogy Luca gyenge kezdő hozzám képest, mert Ő egy fedetlen szekrény mögé szokott beesni, nekem meg lám, még úgy is sikerült, hogy letakarták…!