2016. február
Csak azoknak mondom, akik esetleg ezt nem tudják:
cicával aludni egyenesen mennyei! Ezt a Zanci mondta, Ő meg már csak tudja,
mert mi minden éjjel együtt alszunk. Sőt, én magam vagyok a megtestesült
gyógy-cica, mert a Zanci gyakran bezöldül, amikor jönnek a frontok és fáj a
szíve. Ezért van nekem bérelt helyem a mellkasán, meg a karjaiban, ahol aztán
addig dorombolok, amíg vissza nem nyeri a normál színét. (Szólíthattok Dr.
Galusnak) Olyannyira szeretünk együtt aludni, hogy tegnap egyesületet
alapítottunk, melynek neve Á.L.M.O.SZ. (Állatira Lusta Macák Országos
Szövetsége). A Zanci azt mondta, hogy nem is egyesület vagyunk, sokkal inkább "szUndikátus"!
Ennek az eseménynek a tiszteletére még fotó is készült rólunk, amint éppen
áthorkoljuk az alapítási ceremóniát. Így érdemes élni emberek! Öleljétek magatokhoz
cicáitokat és szunyáljatok Ti is! Ha Te is ÁLMOSZ vagy, csatlakozz hozzánk! :)
A szájig érő harmónia, csak addig tart, míg alszunk.
Ugyanis amint felébredek, egész nap garázda vagyok, legalábbis a Zanci szerint.
Most pölö az történt, hogy sós kekszet evett, amit én is nagyon szeretek. Éppen
jöttem be a konyhából, amikor megláttam, hogy mit ropogtat a Nő. Már az ajtóból
odanyávogtam Neki, hogy azonnal kérek én is. Máskor a Zanci meg szokta várni,
hogy odamenjek érte, de most csak úgy elém dobta. Ekkor indult a játék!
Rávetődtem a kekszre, ügyesen elpasszoltam a szoba közepéig, aztán nagy
műgonddal felemeltem a szőnyeg szélét (két körömmel!) és alátunkoltam a
kekszet. Úgy csináltam, mintha a rágcsa elbújt volna, úgyhogy ismét rohamoztam,
akkor felemeltem a szőnyeg szélét, és kihúztam az ellent. Ezzel egész jól elvoltam
(kipiszkálás, visszabizgerálás) egészen addig, míg a Zanci meg nem említette,
hogy a sós keksz szőnyeg alá történő dugdosása, azonnali seggberúgást von maga
után. Akkor meg végképp kikelt magából, amikor egy rossz mozdulattal mélyebbre
küldtem a kekszet, ezért kénytelen voltam utána bújni, így aztán úgy nézett ki
a szőnyeg, mintha hirtelen vakondtúrás alakult volna ki a közepén. Nem értettem
a Zancit, hogy ezen miért van kiakadva, de aztán elmesélte, hogy a
barátnőjének Csipinek, van egy cicája Guszti, aki ugyanezt a szőnyeg alá
spájzolást szokta játszani, csak földigilisztával. Ez úgy derült ki, hogy
takarításnál a Csipi mindig talált a szőnyeg alatt megmumifikálódott
gilisztákat, és nem értette, hogy honnan a túróból kerültek oda. Aztán persze
szegény Guszti kolléga lebukott, mert éppen befelé haladt a nappaliba, szájában
egy friss zsákmánnyal, és már éppen a szőnyeg alá tunkolta volna az új
szerzeményt, amikor hátulról, orvul fülön csípték. Úgyhogy a Zanci most előre
közölte velem, hogy még azelőtt szokjak le erről, mielőtt rászoknék, egyébként
meg nem is lesz semmi a nyáron, ami alá becuccolhatnék bármit, mert már most is
pamacsokban hullik a szőröm, úgyhogy amint melegebb lesz, felszedi az összes
szőnyeget. Csába! Pedig jó buli volt!
Ja, mindazok kedvéért, akik nem követik a Facebook
oldalamat, (Ejnye, ejnye!) megmutatom most a fényképes személyi igazolványomat.
Ez egyébként az oltási könyvem, de a Zancinak kellett másfél év ahhoz, hogy felfedezze
a fénykép helyét… (No comment!) Szóval mikor észrevette, hogy lehet rólam oda
fotót ragasztani, nosza meg is tette. Azóta ilyen úrilányos a
"személyim", elvégre hercegnő vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése