Kivételesen komoly dologról szeretnék beszélni.
Drágáim, közeleg a tavasz! Mondhatnátok persze, hogy ugyan mi a
komoly a tavaszban, hiszen ilyenkor minden csodás: a növények rügyeznek, a
madarak csicsernek, a fecskék fecsnek, a macskák macsnak, a szarkák…, na ezt
hagyjuk! :D De mindezen gyönyörűségek mellett akadnak veszélyek is! Pölö az a kis
fickó, akit a mitológia Cupido-ként ismer, repdes össze-vissza egy szál
gumibugyiban, és kicsi nyilakat helyez el, a mit sem sejtő kandúrok és
lánycicák fenekében! No, persze a szemét kis pasi ügyködése, csak annak a
cicának okoz gondot, aki nincs ivartalanítva.
Itt térek mondandóm lényegére, mert
még jól emlékszem milyen érzés volt, amikor nagyjából egy évvel ezelőtt már
majdnem tüzelni kezdtem. Állandóan le akartam menni az udvarra, levegővétel
nélkül nyávogtam, buzogtak a hormonok, megállt az ész. Főként a Zancié, mert
már a tömései is kezdtek kiugrani az örökös nyávogásomtól. Ekkor elvitt a
Dokibácsinkhoz, aki megműtött.
Sok Gazdi erre nem figyel, ami nagy baj, mert a hisztin, a
jelölgetésen, és az udvarokon kintornázó udvarlókon kívül, a nem várt
cicautódok is komoly problémát okoznak. Mármint persze az érző szívű
embereknek. Minden kiscica hihetetlenül édes és tökéletes teremtmény, (én csak
tudom, tessék rám nézni! :) ) de ugyanakkor évente olyan mennyiségű a szaporulat,
amihez sosem lesz elég szerető és felelős Gazdi! Akármennyire is szerettek
minket, az összes kóborkát sajnos nem lehet befogadni, az állatvédő szervezetek
és a menhelyek is megtelnek nagyon hamar, és bizony amelyik cica nem szerencsés,
kénytelen az utcán leélni az életét, ami sem nem egészséges, sem nem
biztonságos.
Sok Gazdi tévhitekben él, ha megengeditek, ezeket most
igyekszem eloszlatni. A legnépszerűbb, ha lánycicáról van szó, hogy "az
első szülése után szabad csak ivartalaníttatni". Ez butaság! Bizonyított
tény, hogy semmivel egészségesebb nem lesz az a nőstény, aki már szült a műtét
előtt, azzal szemben, akit még az első tüzelése előtt ivartalanítottak. Speciel
nekem hat hónapos koromban volt a műtétem és köszönöm, jól vagyok! Sőt! Jól is
leszek, mert azok a lánycicák, akik már ivartalanítottak, nem lesznek
daganatosak, illetve petefészek daganatuk biztosan nem lesz, mert nincs bennünk
semmi, ami daganatosodhatna. A kandúrok Gazdái azzal szokták húzni-halasztani a
műtétet, hogy "jaj, hát miért fosztanám meg szegényt a családi
ékszereitől?!". Mondjuk azért, mert ha már az nem érdekli őket, hogy a
macskájuk újabb és újabb alomnyi kiscicákat gyárt, legalább az érdekelhetné,
hogy párzási időszakban elkóborolnak, verekednek, megsérülhetnek, vagy elütheti
őket egy autó!
Egyébként, csak hogy elmondjam személyes tapasztalataimat
is; mióta megműtöttek, sokkal nyugisabb vagyok, játékosabb, bújósabb, és minden
szempontból egészségesebb. Már tavaly tavasszal is meggyűlt a bajom a NEM ivartalanított kollégákkal az udvaromon, mert
ilyenkor elszáll az agyuk és azt hiszik, hogy minden az övék. Persze én már sem
színre, sem szagra nem emlékeztetem őket egy nőstény cicusra, ettől még sokszor
van miattuk területfoglalási vitám.
Ezért is emelem fel a szavam az ivartalanítás mellett, mert
mindenkinek jobb lesz utána, akár fiú, akár lány cicátok van, és persze Nektek kedves
Gazdik szintén csak előnyökkel jár a dolog, mert hosszú évekkel is
meghosszabbíthatjátok így a macskátok életét, és sokkal tovább élvezhetitek a
földi javakban nem is mérhető szeretetünket! Meg aztán szerények is vagyunk! :) Főleg én… ;)
Doromb mindenkinek:
Galuska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése