2015. november
A Zanci barátnője Betti, kiköltözött Angliába.
Illetve eredetileg így volt, de a Zanci azt mondta tegnap, hogy Bettike már a
"ködös Albionban" lakik, szóval szerintem baromira nem Angliába ment…
(Most azt mondja a Zanci, hogy ne legyek már zápagyú, az ugyanaz. Perszeee!
Nekem ne magyarázzon. A Mexikó, az Mexikó! Passz.)
Na, a lényeg, hogy mivel
Bettivel telefonálni már drága, ezért megbeszélték, hogy majd Skype-on
dumálnak. Bevallom nem tudom mi a Skype, de csak sejtem, hogy valami
számítógépes vacak lehet, mert a Zanci feltúrta a fél házat, hogy valamit
összedugjon a valamivel. Azt mondta a "fülest" keresi, mert anélkül
nem tudnak majd beszélgetni. Fülest? A Füles az egy szamár, nem? A Zanci erre
azt mondta, hogy a szamár én vagyok, a füles meg a mikrofonos fülhallgató, amit
be kell dugni a számítógépbe. (Valljuk be: kommunikációs zavar van mostanában
köztem és a Zanci között. Neki Albion az Anglia, és szamár neve van a
fülhallgatónak. Jól érzem, hogy a hiba nem bennem van?)
Végül röpke két és fél
órácska után meglelte a nyomorult fülhallgatót, aztán összedugdalta a
"csacsit" a masinával. Most azon anyázik, hogy elfelejtette a Skype
jelszavát, úgyhogy egyelőre mégsem tudnak majd beszélgetni Bettivel. Engem
ebből az egészből csak az érdekelt, hogy segítettem Neki bedugni a spárgákat a
fabulátorba. ("Fabulátornak" nevezi a számítógépet, mert azon írja a
történeteit. Mondom én, hogy az Ő beszédközpontjában van a kovász!) Egyébként a
Zanci egyáltalán nem örült neki, hogy segítek, pedig szívesen tettem. Mikor
nagy nehezen talált olyan lyukat, amibe beleillett a füles dugója, én gyorsan
kikaptam a kezéből, hogy ne unja a tevékenységet. Nem unta. Káromkodott. Azt is
beígérte, hogyha nem hagyom azonnal abba, akkor nem a gépbe dugja majd a színes
kis dugeszokat, hanem oda, amin ülök. Ezt persze nem fogja megtenni, mert a
Bettit akarja hallani, nem az emésztésemet… Már nem csak hisztis, de válogatós
is. Őrület!
Ja, a Bettikétől meg el sem köszöntem rendesen.
Isten áldjon Betti, érezd jól magad az Albion
nevű Angliában, és néha azért gondolj rám, mert rám nem gondolni egyszerűen
lehetetlen, hiszen szép vagyok, okos, kedves, szerény… Majd néha beledorombolok
Neked a csacsiba, mikor dumáztok a Zancival. Addig is sok nózipuszit küld
barátnőd,
Galuska Galagonya :)
Czupp! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése