2015. július
Elköltöztek az
udvarunkról a szarkák. Lehetséges, hogy ennek én vagyok az oka. A Zanci azt
mondja, nem lehetséges, hanem teljesen tuti, mert folyamatosan a környező fákon
mászkálok és a halálfrászt hozom a szárnyasokra. Sajnálom azért, hogy már nem
laknak itt a szarkák. Olyan jó, dundi pipik voltak, csak nagyon rikácsoltak, ha
megközelítettem a fészküket. Most jó ideig nem volt más elfoglaltságom emiatt,
úgyhogy újabban a szomszédék kertjében múlatom az időt. Van nekik egy
komposztálójuk, jellemzően ott ülök és lesem, hogy milyen bogarat tudok onnan
kivadászni. A múltkor rajtakapott a Zanci, amint a kerítés túloldalán, éppen
egy nagyon finom, ropogós bogarat csócsáltam. Azt mondta szörnyen gusztustalan
vagyok és nem hiszi el, hogy a Royal Canin táp, meg a vitaminok mellett,
ennyire szükségem lenne a proteinre. Desszertről még nem hallottunk? Tán prolik
vagyunk?
Pár nap múlva
aztán mindketten felfigyeltünk a kert új lakójára: beköltözött az egyik fánkra
a "prünty madár". Azért adta neki ezt a nevet a Zanci, mert a kis
tollas feszt azt magyarázza, hogy "prünty-prünty". Még nem találtam
meg, hogy hol táborozott le a kis aranyos, de már folyamatban van az elfogása…
A Zanci erre azt mondta, hogy nekem meg folyamatban van a megfojtogatásom,
méghozzá az Ő keze által és ha nem akarom püffedt macskahullaként végezni,
akkor azonnal tegyek le a kis prünty madár levadászásáról. Hallatlan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése