Galuska Hercegnő uralkodása ~ 125 ~

2016. december

Megint karácsony! Nem vagyok egy Grincs, de azt hiszem, hogy nem nagyon szeretem az ilyen ünnepeket. A Zanci porszívóz, törölget, a konyhába sem mehetek, mert süt, főz, anyázik… A Nagyigazdi meg idén is állít egy kicsi fát, ami engem abszolút nem nyűgöz le. Maximum azért lesz érdemes felkelnem, mert minden valószínűség szerint kapok valami ajándékot, de utána azonnal visszafekszem. Passz. A szilvesztert viszont várom, mert akkor megint lesz petárdázás, meg durrogtatás, ami miatt a Zanci akkor is káromkodik, ha én nem félek, mert Ő a többi cicára és kutyára gondol, akik olyankor nagyon pánikolnak. Úgyhogy majd amíg én élvezem az ablakból a pukkanásokat, addig ő szentségelni fog, és a petárdázók különböző nyílásaiba ajánlja majd a ketyeréiket! Ez nálunk kérem már hagyomány! :)

Egyébként mostanában kissé virslioholista lettem. Most már majd' egy hete minden este kérek egy virslit. No nem azért mert éhes vagyok, inkább csak azért, hogy játsszak vele. Most mondjuk a szokásos "kergetem a virslit - eldobom a virslit - elkapom a virslit - lépcsőn leesik a virsli - utána gurulok" helyett történt egy kis fiaskó, ami miatt a Zancinak cseppet nagyobb lett a feje az éves átlagnál. Az úgy volt, hogy papírforma szerint száguldoztam a virsli darabkámat dobálva a lakásban, amikor is a virslim hirtelen eltűnte magát! X-akta, mi? Jó ideig nem is találtam, de aztán kiszagoltam hol bújt el!A Zanci ugyanis meglehetősen fázós, úgyhogy vett magának egy házi csizmát, amit Ő "kiccsimmának" nevez és nagyon szereti. Kiccsimma azért kell neki, mert az jó vastag, meg puha és meleg, aztán ha azt felveszi, akkor nem kell a vastag harisnyára felvennie egy vékonyabb és arra egy vastagabb zoknit, hanem csak felkapja kiccsimmát és utána élveteg képpel csoszog a házban. No, de hogy visszatérjek az eredeti ökörcsapásra: nagyon nem találtam a virslimet. A Zanci már ágyban volt, Ő nem látta az eseményeket, így kimászott az ágyból, felhúzta a balos kiccsimmát, aztán a jobbosat… és olyat sikított, hogy öröm volt hallgatni. Persze én vihogva figyeltem, amint felkapcsolja a lámpát és nagyon-nagyon óvatosan a kiccsimmába nyúl, aztán elképedve kiveszi belőle a virslimet. Innentől már nem vihogtam annyira, mert a Zanci azonnal párhuzamba állított engem a lakott-jobbos kiccsimmájával, miáltal elkezdte rólam leszedni a keresztvizet, válogatott szakszavakkal. Azóta nem kaptam virslit. Most jön a karácsony, remélem megszán. Megígértette velem, hogy nem dobálok bele semmit a kiccsimmájába, én pedig esküt is tettem erre, mert ugye mibe se kerül ez nekem. :D

Nektek nagyon boldog karácsonyt kívánunk! :)

Szeressétek egymást, de ne csak három napig! ;)

Ne nézzél már: becsomagolódtam! :)

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 124 ~

2016. december

Meg lettem mérve horizontálisan, vertikálisan, és mérlegen is. Az van, hogy 62 cm vagyok a fejem búbjától a fenekemig, a farkam ebbe nincs beleszámolva. Ehhez vagyok 5,2 Kg. Azért engedtem csak megmérni magam, mert mókás volt, ahogy mindig kikaptam a Zanci kezéből a szabócentit, neki meg lilult a feje.

Azért végül megmért, aztán közölte, hogy akkora vagyok, mint egy fellobogózott anyahajó, vagy mint egy oroszlány. Igen, így ipszilonnyal. Mondtam neki, hogy dafke sem vagyok "orosz-lány", senkim sem volt orosz tudomásom szerint, bár hogy anno kik fordultak meg a kertben, ahol Édesanyám a pásztoróráit töltötte, arról nincs bővebb információm. Semmit nem tudok az oroszokról, még a cirill betűket sem ismerem. Na jó, annyit azért tudok, hogy a tundra az egy bugyi, és hogy a Szovjetuniónak anno CCCP volt a rövidítése. Ekkor a Zanci kapva-kapott a szón, hogy na akkor már biztosan kijelenthető, hogy orosz vagyok, mert speciel a CCCP annak volt a rövidítése, hogy a "Cirmos Cica Cafrangos P...csája"…! Ezek után le sem tagadhatom, hogy ruszki vagyok, legalább 10%-ban. Kikérem magamnak! Én nem vagyok ruszLi! Az kérem ecetes hal! :(

Megsértődtem! És most megsértődve maradok addig, amíg nem kapok jutalomfalatot, vagy vajas pirítóst!

Sértődés van! Akkó'se nézek rád! 

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 123 ~

2016. november

Új lakónk van. Egészen konkrétan egy mókus bútorozott fel a fenyőnkre. Az úgy volt, hogy a Zanci fedezte fel őt, amint éppen a szomszéd csoffadt fenyőjéről költözködött át a miénkre. Nem viccelek, a Nőm vagy 25 percig kukkolta a mókuskát, amint cihelődött átfele. A mókus áthurcolkodott az összes d(t)obozával és minden ingóságával együtt, szóval most már a mi fánkon ingatlantulajdonos. Másnap a Zanci ment ki a szeméttel, amikor összefutott a mókussal, aki abszolút nem félt, bár közel sem ment a Zancihoz. Szedegetett magának tobozt, meg apró ágakat, gondolom azért, mert még nincs kellően bebútorozva a kecója. Külcsínét tekintve sötétbarna egyébként, és hosszú, fekete farka van, meg a fülein is aranyos, fekete pamacsok vannak. A Zanci elnevezte őt Mogyinak. Szóval most Mogyival próbálkozom barátkozni, de eléggé antiszociális. Akárhányszor megpróbálok vele beszélgetni, mindig felszalad a fára! Már panaszkodtam erről a Zancinak, de azt mondta, hogy a Mogyi mókus, aki fél a macskáktól, és különben sincs rám írva, hogy abszolút életképtelen vagyok, és nem teszek kárt senkiben. Na ezt kategorikusan kikérem magamnak! Én kérem egy veszedelmes és félelmetes ragadozó vagyok! Például minden virsli tőlem retteg, mert amint a Zanci odadobja nekem, azonnal elmarom a levegőben, körbekergetem a lakásban, és csak akkor eszem meg, ha már alaposan kifárasztottam, és olyankor a virsli már csak szuszogni tud, és az életéért könyörög! Pff!

Pár napja azért majdnem sikerült elmélyítenem az ösmeretséget Mogyival, de olyan gyors, hogy hiába rohantam, mégis felspurizott a fára, mire odaértem. Jövök fel, a Zanci persze ír, felugrom hozzá az asztalra és mondom neki, hogy : "Nyá-nyá-nyááá-nyá--nyá---nyányá", ami szabad fordításban annyit jelent, hogy "Képzeld! A Mogyi lent volt, tobozt gyűjtött, aztán odamentem, de felsprintelt a fára, én meg álltam alatta és nyávogtam neki, de nem jött le!" Ezt így, egy levegővel. Mikor befejeztem a monológomat, néztem a Zancira, hogy majd biztosan válaszol valami okosat. Erre mit bír mondani ez a Nő?! "Igen Drágám, mókuska van a fán"… Hát, kösz! Egyébként voltunk kettesben is kint a Zancival, és persze akkor is láttuk a Mogyit, aki egyébként a Zancitól semennyire sem fél, csak tőlem, úgyhogy mikor megálltam a Zanci mellett és a Mogyi meglátott, felcikázott a kérójába. Szaladtam persze utána, aztán a fa alatt nyávogtam először felfele, aztán meg a Zancinak, hogy ha már itt van, hát ugyan száguldjon már föl, aztán hozza le a Mogyit. Közölte velem a Nő, Akit Nekem Rendeltek, hogy összekeverem őt a Superman-nel, mert ő repülni sem tud, meg a tangáját sem nadrágon kívül hordja…! Komolyan, semmi hasznát nem veszem!

P.S.: Jogos kérdés lenne részetekről, hogy van-e fotó Mogyiról? Nincs. Azért nincs, mert a Mogyi gyors, a Zanci meg végtelenül lassú, meg aztán vagy éppen rohan a Mogyi és akkor csak egy kondenzcsíkot fotóz belőle a Zanci, vagy a Mogyi mondjuk megáll pózolgatni, de akkor meg a Zancinál nincs telefon, hogy meg tudja örökíteni. Ez van. Rút az élet! 

Viszont kaptok rólam egy fotót, melynek címe: "Ha lelóg a s*ggem, hát lelóg a s*ggem!". Örüljetek!

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 122 ~

2016. október

Nohát, olyan dolgok vannak, hogy hú! Először is, a Zanci könyve megjelent, amitől teljesen bolond lett, azóta reklámoz, meg a kiadóba járkál, szóval szerintem ráférne, hogy valaki újraindítsa a hardverét, mert kezd belőle elegem lenni…!

Különben ettől függetlenül vidáman vagyunk, mert mindig csinálok valami plusz programot, amitől főként én vidulok. A múltkor pölö kicseréltettem este a Zancival a vizemet, mert reggel töltött a tányéromba tisztát, de az estére menthetetlenül megposhadt, úgyhogy addig sírtam vigasztalanul, míg a Nő nagy sóhajok közepette ki nem ment a konyhába, tiszta vizet hozni. Jön befele, kezében a csurig töltött tányérommal, persze óvatoskodva, hogy ki ne lötyögtesse… Én meg elbújtam az ajtó mögött, és éppen mikor beért elé pattantam, szólván: BUUU!!! Erre a Zanci roppant mókásan sikkantott egyet, aztán eldobta a tányérkámat. Az meg pályára állt, szépen átszárnyalt a küszöb fölött, végül azért nem tört össze, mert az ágyon landolt. Ügyesen eláztatta a matracot, a paplant, a parkettát, és mindent, ami a hatósugarába került. Páratlan reflexeimnek köszönhetően én csak azért nem lettem vizes, mert mikor a tányér a levegőbe emelkedett, én kisprinteltem a Zanci lába elől. Aztán az ágynak dőlve röhögtem, míg a Nőm randán káromkodva feltörölt, meg villámgyorsan lerántotta az ágyról a vizes ágyneműt. Kaptam persze azért egy másik tányér vizet, amiből kereken kettő kortyot ittam is, az este további részében pedig azt figyeltem a tv tetejéről, ahogy Anyám kuporgott a matracon, hajszárítóval fújva a vizes foltot, miközben félpercenként rám nézett, hogy elmondja; nagyon-nagyon rossz vagyok, és egyszer még kifordít a csíkos pizsimből!

Persze az ilyen összeveszéseink nem tartanak sokáig, a Zanci hála az égnek nagyon hamar felejt, (gondolom meszesedik az agya, vagy ilyesmi) úgyhogy a vizes poén után két nappal csinált nekem "szerelem-párnát". Hogy az micsoda? Az kérem úgy készült, hogy a Nagyigazdi hozott nekem a gyógynövényboltból egy zacskó macskamentát, a Zanci meg fogta az egyik tiszta nylon harisnyáját, azt megtöltötte a macskamentával, kötött rá bogot, levágta a maradék anyagot, aztán odaadta nekem. Kérem szépen, aki szeretne nagy örömöt okozni a kiccicájának, az csináljon neki ilyen szerelem-párnát! Uhh, isteni illata van! Lehet neki puszikat adni, megfürdetni, rágcsálni, dobálni! Az igaz, hogy beálltam tőle, mint a gerely, de megérte! Úgy beszívtam, hogy a Zanci lefotózta a pillanatot, amint éppen a parkettán fetrengek és összeakadt szemekkel azt gajdolom, hogy: "Szeretlekpárnaaa", meg "Akácosúúút"...! Úgyhogy 2,5 éves fennállásom óta először készült olyan kép rólam, ahol tele pofával belebazsalygok a kamerába. A Zanci meg élvezettel nyomta a gombot, még a nyelvét is kint felejtette, annyira odavolt, hogy nem zombultam be fejileg, miközben jóízűen kacarászott az állapotomon! Sajnos a macskamentás párnát nem kapom meg, csak olyan 2-3 naponta, hogy ne legyek függő, mert eléggé megzizzentem tőle, de a lényeg, hogy néha megkapom és akkor jön az "ereszdelahajamsári"! :D 

A macskamentás párnával :) Csíííz! :D

HÍREK! :)

Kedves Hölgyek és Urak! 

Már előrendelhető Fekete Kristály című fantasy regényem! :)
Humorban gazdag, ám erőszakban és brutalitásban szegény történet, tehát 12 éves kortól már bátran ajánlható a fiataloknak is, és persze mindenkinek, aki szeret jókat nevetni, valamint meg tudna kedvelni egy körömrágós sárkányt...! ;)

Az alábbi oldalon lehet leadni a rendeléseket:

http://www.feketekristaly.colorcom.hu/info.php

Aki dedikálva szeretné megkapni a példányát, az kérem ezt jelezze a megrendelő lapon. (és persze azt, hogy milyen névre írjam :) )

További jó hír, hogy a külföldről érkező megrendeléseket is tudja vállalni a Colorcom Kiadó! Aki külföldről szeretne rendelni, kérem vegye fel a kapcsolatot a Kiadóval, a kiado@colorcom.hu címen. 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Íme a fülszöveg:

"Ebben a történetben mindenki keres valamit. Az Erény Bajnoka a fő-gonosznak kikiáltott uralkodót, hogy őt megölve beteljesítse az ősi jóslatot. Az uralkodó a Fekete Kristályt, a Gonosz kövét, amivel reménye szerint térdre kényszerítheti a Bajnokot. Az eseményekbe véletlenül csöppenő Hold Hercegnő pedig némi ítéletektől mentes logikát keres az egészben, de sajnos nem sokat talál. Végül rafináltan összeülteti az ellenséges feleket, hogy legalább hallgassák meg egymást, mielőtt kardélre hánynák a másikat. Így derül ki, hogy az Erény Bajnoka nem is akkora hős, mint amilyennek hiszi magát, az uralkodóról, hogy nem is olyan rettenetes gazember, mint ahogy azt gondolták, és a Hold Hercegnőjéről, hogy nagyobb a hatalma, mint azt valaha sejtette!

Egy történet az emberi gyarlóságokról, arról, hogy ha jobban megismerjük ellenségünket, talán őt is tudjuk embernek tekinteni. Mese fiataloknak és felnőtteknek az életről, megértésről, szerelemről, az értelem csodájáról, sok humorral, és borzongással körítve."

Köszönöm a figyelmeteket, hűségeteket az oldalhoz, és minden jövőbeli megrendelést! :)

Csodában gazdag napokat kíván:

Ariana T. Dianis /a Zanci/

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 121 ~

2016. szeptember

Bocs, régen nem írtam, de voltak mindenféle fennforgások. Az történt ugyanis, hogy a Zanci Betti barátnője akart venni magának egy új ágyat, emiatt viszont a régi ágya feleslegessé vált. Megkérdezte a Zancit, hogy kell-e nekünk, mert az ágya 140x200 cm, szemközt a mi heverőnkkel, ami csak 90x200 cm volt. Na mondanom se kell, hogy a Zanci azonnal vérszemet kapott, hogy juj, hát persze, hogy kell nekünk a Bettike ágya, mert szerinte feszt a veséjét rugdalom éjjelente, ergo nekünk kell a nagyobb ágy, ami szuper lesz! Betti erre azt mondta a Zancinak, hogy boldogan nekünk adja a régi ágyát, de szerinte én ezen a nagyon is rugdosni fogom, mert én... én vagyok! :D Nem azért mondom, de Bettike valami boszorkánynak, vagy látónak a reinkarnációja lehet, mert persze úgy is lett, ahogy megjövendölte. (legközelebb majd a következő heti lottószámokat és a várható időjárást is kérni fogjuk Tőle! ;) )

Szóval az ágy megjött, amiből óriási rumli kerekedett. Ugyanis a Nagyigazdi szerette volna megkapni a mi heverőnket, úgyhogy a Laciék elhozták a Bettitől az ágyat, a mi heverőnket levitték a Nagyigazdinak, aztán felhozták a nagyobbik ágyat, aztán a Nagyigazdi ágyát kicserélték a heverőre… szóval nem volt egyszerű. Mikor minden a helyére került a Zanci nagy boldogan megágyazott, hogy akkor most kezdődik az arany élet, akkora helyünk van, hogy golfozni is lehet a nyoszolyán! Le is feküdtünk, én marhára élveztem a nagy ágyat, körbeszaladgáltam, mindenhol megszagoltam és a körmeimet is muszáj volt kicsit élesítgetni rajta, hogy megjelöljem. Mikor készen lettem áldásos tevékenységemmel, elhevertem a Zancin, mert mi mindig így alszunk el, hogy a karjában vagyok és a pocakomat simogatja. A Zanci meg olyan kis naiv, egyem a szívét, hát nem felkelt éjjel, hogy kimenjen pisilni? Mire visszaért, én elterültem a paplanon keresztben elnyúlva, hogy semmi kétségek se hagyjak benne; itt már sajnos senki nem fér mellém…! Ekkor a Zanci annyit mondott, hogy az édesanyám tompora az orromra és arrébb tolt volna, de erősen kapaszkodtam a paplanba. Mondtam Neki, hogy nem értem miért ilyen makacs, hát temérdek hely van a fal mellett, sőt még egy paplancsücsköt is adok Neki grátiszba, de Ő ragaszkodott ahhoz, hogy visszafeküdjön úgy, ahogy eredetileg aludtunk, tehát az ágy közepét akarta. Hihetetlen egy nő, komolyan mondom! Egyrészt nem lehet vele együttműködni, mert azt hiszi, hogy Ő kapta az ágyat a Bettikétől és nem én, másrészt meg életképtelen is, mert kizártnak tartom, hogy ne fért volna el valahol az ágy végiben…! Ezek után morcogva megállapította, hogy akár egy focipályán is aludhatnánk, én akkor is kitúrnám. Kis csacsi! A rabszolga nem zizeg, hanem csendesen tűri, ahogy elnyomom! :)

Ja! Még egy fontos info van, de azt majd külön bejegyzésben írom meg Nektek! A Zanci ezúton is elnézést kér, amiért nem tud olyan sűrűn írni rólam, mint régen, de most indul az első regénye, aztán van vele dolga bőven. Szerintem ez nem indok. Neki velem kéne foglalkoznia a nap 24 órájában, a Ti nagy örömötökre és nem a könyvét kellene tutujgatnia, hanem rólam kéne históriáznia. Tessék, perifériára szorultam, megengedem, hogy sajnáljatok! 

Galuska Hercegnő uralkodása ~ 120 ~

Képzeljétek, nagy hír van: október 3.-án megjelenik a Zanci első regénye! :)
Hamarosan előrendelhető lesz, azt majd megírom, hogy hol és mikor lehet megejteni. Aki egy kicsit is kedveli a Zanci humorát, garantáltan nem fog csalódni a Fekete Kristályban sem. :)
Sajnos én nem vagyok benne szereplő, mert amikor írta, én még pajzán gondolat sem voltam, viszont van benne egy körömrágós sárkány, szóval azért biztosítva van a "cukiság-faktor". ;)

Mutatok képet a könyvborítóról:

Egyébként meg mindenkire ilyen randán fogok nézni, aki nem rendeli meg a Zanci könyvét, mert akkor miből lesz nekem Royal-om...?! :) 

Na jó, csak vicceltem, ezt a tekintetet kizárólag a Zancinak fejlesztettem ki, Rátok sosem néznék így! :D 

Doromb: 

Galus

Én vagyok a Keresztanya! Comprendes...? :D